perszóna

Jól kimaradtam pár napra az írásból is, meg a netezésből is. Merthogy cserbehagyott a gépem, vagy a  hálózat, vagy a jó ég tudja, mi. Így csak magamban fortyogtam, meg a barátaim - kollégáim hallgattam, vigasztaltam, vagy együtt dühöngtem velük. És, persze, fogadkoztunk, hogy nem hagyjuk annyiban, és keressük a módokat, hogy legalább informáljuk a közvéleményt, vagy  minek is nevezzük ...Mert hát, barátaim, már a köznél megbotlom.  Tényleg, ki figyel mindarra, ami  ma a Rádióban történik?  Kinek fog hiányozni  mindaz, amit mi tudtunk adni? Van-e élet a Rádión túl? És vajon, visszatükrözi-e a életet a Rádió? Hát, még  rendezzük csak a gondolatokat, kedveseim, tanulgassuk az írást (vissza), szoktassuk szívünket a csendhez, " nem oly nehéz"... Holnap?